feaured img

Létszámleépítés vagy létszámfelépítés, avagy így vezesd a vállalatod a koronavírus idején

10 minutes

Kína az elmúlt 50 év legnagyobb gazdasági lassulásával készül szembenézni, Európa 66%-on döcög, Amerikában pedig a munkanélküliség lassan akkora, mint a nagy gazdasági világválság idején. Ezen a ponton nehéz megállapítani, hogy a koronavírus terjed gyorsabban vagy a globális recesszió, amit elindított. Bár a végét még egyiknek sem látni, azt igen, hogy a vállalatvezetőknek világszerte fel van adva a lecke, hogyan tovább. Az IseeQ  társalapítója, Bondici Balázs nemrégiben két gyakorló válságtúlélővel ült le beszélgetni stratégiákról, nehéz döntésekről és növekedésről a koronavírus idején. 

Nincs két egyforma cég, válság vagy tuti stratégia

Ha elkezded éheztetni magad, akkor nem lesz erőd, ha pazarolsz, akkor meg nem lesz tartalékod” – idézte fel Kovach Anton, a Shiwaforce alapító-vezérigazgatója a leckét, amit az első válság során tanult kezdő cégvezetőként. A tanácsot 2001-ben a szüleitől kapta és állítja, kiállta az idő próbáját. „Ez az ésszerű gondolkodás válságtól függetlenül egy jó taktika. Utólag megtudtam, hogy az a neve, hogy lean és a mai napig alkalmazzuk” – tette hozzá. 

Az ésszerű persze minden cégnél és minden válságnál mást jelent. 

„A 2008-as és a mostani helyzet között az az egyik óriási különbség, hogy az előbbi lassan gyűrűzött be Magyarországra, majd tüntette el a keresletet és kezdett munkanélküliséget termelni. A mostani viszont sokkszerűen ütött be; a kereslet a piac sok szegmenséből egyik napról a másikra tűnt el és állt le a termelés. Ilyen korábban nem volt” – magyarázta Bálint Viktor, a Codecool társalapítója és üzletfejlesztési vezetője.

Kovach Anton szerint az egyik legnagyobb hiba, amit a cégek egy ilyen sokk hatására elkövethetnek, hogy pánikszerűen túlélő üzemmódba kapcsolnak vagy akár egy az egyben kivonulnak egyes piacokról. Eközben az is igaz, hogy egy olyan szegmens számára, ahol hirtelen nullára csökken a bevétel, teljesen más kihívásokat jelent a válság, mint ott, ahol mondjuk csak 30%-os a bevételkiesés. Függetlenül a kiesés mértékétől viszont gyorsan el kell dönteni, hogy mit lép a vállalat, melyik utat preferálja, a döntést, annak hátterét és az elvárásokat pedig őszintén tisztán kommunikálni a dolgozók felé. Miértestül, hogyanostul.

A Shiwaforce vezetője viszont azt is hangsúlyozta: jó döntés nincs adatok nélkül, ha válság van, ha nincs. Egy cégvezetőnek folyamatosan fenn kell tartani és finomhangolni a szervezet információs csatornáit és figyelni azokat a mutatókat, amik egyértelműen jelzik, ha valahol nem stimmel valami. A hatékonyságot részlegenként, projektenként kell mérni. Ha csak a mérlegből vagy a hó végi főkönyvből tájékozódsz arról, hogy megy a vállalkozásod, esélyed nincs, hogy időben észrevedd, ha irányt kell váltani.”

A kihívások mellett minden válság egy csomó lehetőséget is hoz magával, amiket szintén észre kell venni. Ha pedig felmértük őket, azonnal kell lépni. Szerintem a három legfontosabb dolog a takarékosság, a tájékozottság és a gyors reakció. 2008-ban például mindenki arról beszélt, hogy árat kell csökkenteni. Az Ingatlan.com alapítója viszont azt mondta, ők emelni fognak. Amikor megkérdezték, miért, elmondta, hogy a válság ideje alatt szerinte az ember nem 3-4 helyen fogja hirdeti az eladó ingatlanát, hanem csak egyen. Azok lesznek ők. Bejött nekik.”

Bálint Viktor is ugyanezt vallja: a 2008-as pénzügyi válság idején, Codecool-os alapítók korábbi vállalkozása, az IND Group is ezt csinálta. Vagy fél évre lefagytak a piacok, amire szinte mindenki ösztönösen úgy reagált, hogy próbálta összehúzni magát. „Aztán inkább arra jutottunk, hogy most kell igazán nyomni a digitális banki fejlesztéseket. Elkezdtünk ezzel házalni és a bankok nyitottak voltak az ötletre. Egyre több melónk lett és a cég pár év alatt a bankok egyik legnagyobb digitális megoldás-szállítója lett Európában és a Közel-Keleten.”

Ha megteheted, válaszd a létszámfelépítést!

A pánikszerű válságkezelés másik gyakori tünete az azonnali létszámleépítés. Különösen problémás ez a mostani válság során, hiszen a megfelelő szakemberek felkutatása és megtartása évek óta a cégvezetők egyik legnagyobb aggodalma. „Ha ez tényleg így van, nem lehet az az első gondolatunk, hogy elengedjük az embereket. Ez nem olyan dolog, hogy ha ma nem veszek óriásplakátot, majd veszek holnapután, mert úgyis lesz belőle” – figyelmeztet a Codecool szakembere. 

Sőt, Bondici Balázs szerint ha valaminek igazán kedvez egy válságidőszak, az pont a „bevásárlás” jó szakemberekből. „Azok a cégek, akik a kivárás és saját maguk kivéreztetése helyett inkább felmérik a lehetőségeiket és az üzleti céljaik szempontjából kulcsfontosságú pozíciókba magasan képzett szakembereket kezdenek el felvenni vagy a már meglévőket ilyenekre cserélni, hatalmas előnyre tehetnek szert a többiekkel szemben.”

A Shiwaforce-alapító is hasonlóan vélekedik. „Az elmúlt húsz évben nagyon sokféle stratégiát láttam. A legutóbbi válság alatt például volt egy olyan cég, aki kimondottan arra állt rá, hogy összeszedje a legjobb embereket a piacon. Aztán egy éven keresztül képezte őket és rájuk bízott egy kutatási projektet is. Amikor vége lett a válságnak, nekik volt a legerősebb csapatuk és pár év alatt óriási növekedést tudtak elérni.”

Ha az elhatározás megvan, más akadály nem nagyon áll a felvétel útjába. Ugyanúgy, ahogy sok cég a távmunkát is meg tudta oldani, a távfelvételi is abszolút járható út. A videós állásinterjúk már évek óta bevett módszernek számítanak és próbanapot is lehet online tartani. „Vannak cégek, ahol teljesen normális, hogy fizikailag egyáltalán nem is találkoznak az interjúalannyal. A Toptal például több mint száz országban 800 munkatársat foglalkoztat otthoni távmunkában és az összes folyamatukat így is építették ki az alapoktól kezdve” – mondta el az IseeQ szakértője.

Sokk helyett a folyamatos változásra kell felkészíteni a vállalatokat

Péntek reggel elindult a próba, péntek délután pedig már ki is hirdettük, hogy működik a távmunka, úgyhogy mindenki maradjon innentől kezdve otthon” – foglalta össze Kovach Anton, hogyan reagált a cége a járvány okozta felfordulásra. Persze, egy olyan vállalatnál, ami más cégeknek fogja a kezét a digitális átállás során, ez talán nem annyira meglepő. Ahogy egy programozósulinál sem. A Codecool társalapítója és üzletfejlesztési vezetője hasonló forgatókönyvről számolt be. „Tartottunk egy próbanapot és megnéztük, mi kell ahhoz, hogy teljesen át tudjunk állni az online oktatásra. A következő héten már mind a három országban, mind az öt campusunkon távoktatásban mentek a képzések.” 

A válságállóság kulcsa ennek ellenére nem az, hogy a techszektorban kell működni. Persze a digitális technológia és szakértelem a szervezeten belül hatalmas versenyelőnyt jelenthet: a Decathlon és az Ikea például már jóval a válság előtt kiépítette az online értékesítési csatornáit, így náluk az üzletben történő vásárlások hirtelen visszaesése mellett is zavartalanul folyik az eladás. A szakértők egyetértettek abban, hogy egy cégben inkább rugalmasság legyen, mint vészforgatókönyv. „A lényeg, hogy legyen olyan szervezet és vállalati kultúra, ami alkalmassá tesz arra, hogy gyorsan tudj reagálni váratlan helyzetekre. Nemcsak a koronavírus-krízisre, hanem bármilyen változásra” – magyarázta Bálint Viktor.

A mostani helyzet pedig talán arra is megtanít sokakat, hogy szükség van a bátorságra is a döntésekhez, nem szabad félni a változtatásoktól. A bizonytalanság okozta feszültségek néhány nap alatt például a távmunka kapcsán is elmúlnak és nagyon gyorsan a digitális lesz az új normális – összegezték a tanulságokat az IseeQ és Shiwaforce alapítók.

Tanácsra vagy segítségre van szükséged, hogy a válság alatt is megtaláld a legjobb szakembereket? Add meg az adataidat és felvesszük veled a kapcsolatot!

KERESS MINKET!

CANCEL